Az életrajzom

Monda Lászlóné Schettrer Klára vagyok. 1958-ban Hartán születtem. Már gyerekkoromban érdekelt a rajzolás, a különböző díszítési technikák és népművészet egyes elemei. Kalocsa népművészetét és a kalocsai festést szakkör keretein belül tanultam meg. Ebben az időben kezdtem el a hartai festett bútorok iránt érdeklődni. 1976-ban Himpelmann Péternél tanultam festeni, aki akkor kapta meg a népművészet mestere címet. Pár év után saját magam kezdtem el zsűriztetni a tárgyakat és aktívan dolgozni. A termékeimet népművészeti boltokba szállítom, önálló megrendelések alapján dolgozom és kiállításokon is részt veszek. 2005-ben szereztem meg a bútorfestő népi iparmûvész címet.

A hartai bútorfestés kialakulása

Harta a Duna-Tisza Közének nyugati felén helyezkedik el, a Budapest-Baja útvonalon. Földrajzilag a solti síksághoz tartozik. A "Harta" szó a német hart (kemény) melléknévből származik, mert a 18. század elején idejött német telepesek kemény fekete földet találtak itt. Az első betelepülési hullámot továbbiak követték. 1840-től a második világháborúig több, mint 40 asztalos és bútorfestő élt és munkálkodott Hartán. Harta az egyik legjelentősebb bútorfestő központ lett Magyarországon. Az új hazának a befolyása és a magukkal hozott ismeretek egy jellegzetes bútorkultúrához vezettek.

A bútorokat puhafából és keményfából készítették. A legkorábbi festett bútorok az 1800-as évek elején készültek el. Jellemző rájuk, hogy barnára voltak flóderozva. Ez egy technika, amellyel a fa erezetét utánozzák. A bútorok csak egy kis részét díszítették virágmintával, általában a betétek voltak ezek. Ezeket a betéteket kékre színezték és tulipánokból álló virágkelyhekkel borították. Ezek a minták nagyon szépek és egyszerűek voltak.

Az évszázad végén ez megváltozott. A bútorok egyre díszesebbek lettek. A megrendelők mindig több motívumot kértek a bútorokra. A díszítéssel a jómóduak a gazdagságukat akarták hangsúlyozni. A barna alapszín eltűnt, minden kék lett és apró mintákkal borított. A bútorok túldíszítettek lettek és a konstrukciókat alig lehetett felismerni.

A hartai színek és motívumok kedveltek az egész világon. A 19. században készült bútorok nagyon szépek és igényesek, ami kíváló mintaként szolgál a mai festők számára.

A személyes véleményem

Ha a festett hartai bútorokat nézzük, akkor a 18. században készített kevésbé kihívó és egyidejűleg igényes díszítés a legszebb számomra. Úgy gondolom, hogy ezekhez a mintákhoz kell visszanyúlni. Hiszek abban, hogy a mai embernek is szüksége van a szép, kézzel készített tárgyakra. Ezeknek a hartai bútoroknak és tárgyaknak meg kell felelniük a mai ember igényeinek, azért hogy ne csak a múzeumokban legyenek láthatóak. Ennek megvalósulása érdekében szeretnék tenni valamit.

Média

2011. április 28-án az ATV készített egy kisfilmet amelyben látható vagyok 22 perc 19 másodpertől.

2011. július 27-én megjelent rólam egy cikk a Fejér Megyei Hírlapban.

2011. augusztus 17-én a Fejér Megyei Művelődési Központ Művészetek Háza honlapján megjelent egy cikk az Országos Bútorfestő Alkotótáborról ahol a szakmai vezetőként tevékenykedtem.